Két héttel a mohácsi csata után került sor egy újabb – méreteiben hasonló, ám jóval kevésbé ismert tragédiára… Az összecsapást követően a törökök Budát és környékét is feldúlták, aminek Pusztamarót is áldozatul esett. Az ellenség ugyanis az itt megbújt magyar katonák ellenállását szeptember 15-én megtörte, ami után a törökök kegyetlen mészárlásba fogtak a magyarok között, nem kímélve a lakosságot, köztük nőket és gyermeket sem. A történelmi videóban a pusztamaróti vérengzés okait és kegyetlen eseményeit járjuk körbe.
A vietnámi háború kapcsán kevésbé ismert tény, hogy abban több ezer magyar vett részt vett, akik közül sokan meg is haltak – méghozzá amerikai színekben. Ebben a videómban ezt a történelemkönyvekből és a köztudatból egyaránt hiányzó témát járom körbe, emberi arcokat, életutakat bemutatva. Szó esik például annak a három magyar származású férfinak az életéről, akik a háború során kiérdemelték a legmagasabb amerikai kitüntetést, a Kongresszusi Becsületrendet, de olyan eseteket is érintek, amelyek még a téma ismerőinek is okozhat meglepetést.
A szovjetek 1956 őszén, Magyarországon vetették be először vadonatúj, T-54-es harckocsijaikat. A brit katonai attasé – James Noel Cowley –, ebben komoly lehetőséget látott: a harcok alatt, illetve azok szünetében minden követ megmozgatott, hogy szert tegyen egy példányra, hogy aztán – hazája javára – alaposan áttanulmányozhassa azt. A küldetésében segítségére volt a brit követség magyar alkalmazottja: Regéczy-Nagy László is. A videóban ennek a különös „lopásnak” a történetét és következményeit mutatom be.
Az orosz-ukrán háború tizenötödik hónapjának hadi krónikája. (2023 június 01-től június 30-ig.) A videó készítésekor azt a célt tűztem magam elé, hogy az orosz-ukrán háborút hadtörténész szemmel mutassam be: objektívan, csak a katonai eseményekre koncentrálva; azokat tényszerűen és részletesen, de átfogóan ismertetve.
A Hit Rádió műsorában Fekete Ritával ezúttal az ukrán ellentámadás lehetőségeiről és annak légi támogatásáról beszélgettünk. Az ukrán hadsereg oroszok elleni csapása ugyanis a kellő légierő nélkül megakadt, amelyet most a nyugati szövetségesek F-16-os vadászgépekkel kívánnak támogatni, melyek bevetése sok kérdést vet fel.
2023. június 23-án és 24-én felkelt a bahmuti csatában győztes katonai magánvállalat, a Jevgenyij Prigozsin vezette Wagner, mely elfoglalta a Don-menti Rosztov városát, majd egy 780 km-es erőltetett menetet tett Moszkva felé. Aztán az orosz fővárostól 200 km-re délre megállt, majd és visszafordult. Ebben a videóban megpróbálunk választ találni arra, hogy mi is történt pontosan?
Koszovó jelenleg a Balkán talán legforróbb pontja. A koszovói konfliktus háttértörténetét bemutató, öt részes sorozatunkban megpróbáljuk megtalálni ennek történelmi okait. A videósorozat első részében azt vizsgáljuk, hogy mi történt ebben a térségben: a kezdetektől a 20. század elejéig. Miért fontos a terület mind szerbek, mind az albánok számára? Arra is kitérünk, hogyan alakultak a térség nemzetiségi és vallási viszonyai. Ezen túl rengeteg érdekességre is kitérünk. Tarts velünk!
A sorozat második részében Koszovónak a Balkán háborúkban, majd a két világháborúban betöltött szerepe kerül bemutatásra – kitérve a terület különböző felosztásaira, nemzetiségi viszonyaira, helyére a szomszédos államok elképzeléseiben. Koszovó jelenleg a Balkán talán legforróbb pontja. A koszovói konfliktus háttértörténetét bemutató, öt részesre sorozatunkban megpróbáljuk megtalálni ennek történelmi okait. A részletekért tekintsd meg újabb elemzésünket!
A sorozat harmadik részében Koszovó történetének 1945 és 1985 közötti időszaka kerül bemutatásra; avagy Koszovó helyzete a Josip Broz Tito vezetése alatt álló szocialista Jugoszláviában. Részletesen kitérünk a kommunizmus térnyerésére és a szovjetekkel való viszonyra is. Koszovó a Balkán jelenleg talán legforróbb pontja. A koszovói konfliktus háttértörténetét bemutató, öt részes sorozatunkban megpróbáljuk megtalálni ennek történelmi okait. Nézd meg az újabb videónkat!